Mi a tachyon energia?

​A tachyon energia az anyag, mint állóhullám kialakulásának legelső formájaként értelmezhető, amelyet elméleti fizikai kutatások először a múlt század hatvanas éveiben Gerald Feinberg munkássága révén tudott leírni.

A tachion – a szó a görög ταχύ (gyors) szóból származik – olyan elméleti részecske, amely mindig nagyobb sebességgel halad, mint a fény, a fénynél gyorsabb. A legtöbb fizikus elutasítja a létezését, mivel úgy vélik, a fénynél nagyobb sebességgel haladó részecske nem létezhet. Ám ha létezne, akkor megvalósulhatna a fénysebességnél gyorsabb jelátvitel. A fénynél gyorsabb részecske létezését először O. M. P. Bilaniuk, V. K. Deshpande és E. C. G. Sudarshan vetette fel 1962-ben.

A világegyetemet alkotó mindenütt jelen lévő energiáról beszélünk, amelynek további átalakulásával keletkező részecskék építik fel, hatást gyakorolnak a fizikai érzékszervekkel érzékelt világra. Ezért kapta a tachyon a fizikai világ “építőkockái” elnevezést. Enélkül az energia nélkül az élet nem lenne elképzelhető, mivel az élet egyik alap forrását a Tachyon energia képviseli. A fizikai sík olyan energiákból épül fel, melyek a Nullponti mező végtelen energiájának egy részének besűrűsödésével – kitágulásával jön létre. A Nullponti energia először olyan energiává alakul át, amelyet a tudósok jelenleg Tachyon energiának hívnak.

A Tachyon energia rendelkezik a Nullponti mező tulajdonságaival, tehát széles frekvencia sávban tartalmaz információt a biológiai rendszerek számára valamint bármilyen energiává képes átalakulni, viszont már mutat részecske tulajdonságot is. Mivel a Tachyon energia sebessége még fénysebesség felett (207xc, ahol c a fénysebesség: 299 792 458 m/s) található ezért a közvetlenül jelenlegi mérőberendezésekkel nem mérhető, csak a hatásai révén érhető tetten.

A Tachyon energia következő átalakulása már részecske tulajdonsággal is rendelkező és a fény sebessége alatti energia, ez a Pion (Yukawa 1949 Nóbel-díj) és az elektronnál kb 200x nehezebb testvére a Müon. A müon volt az első olyan elemi részecske, amely nem volt megtalálható a közönséges atomban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban!

A FIZIKAI SÍK JELLEMZŐI

A fizikai síkot egy szigorúan meghatározott rend építi fel. A tudósok ezt a vezérlésért felelős energiát F.R.E.M.-nek vagy S.O.E.F.-nek neveztek el: finom rendszerező energia mezőnek. Ez a mező felelős az atomnál is kisebb részecskék helyének kijelöléséért, lehetővé téve az összetettebb rendszerek szerveződését. Minden egyes rész rendelkezik azzal a képességgel, hogy a mezőn belül felismerje a helyét, így a Tachyon, Pion, Müon, Elektron, Atom, Molekula stb. önszervező módon, egy természetes rendező elv szerint épül fel – bomlik le. Gondoljunk itt a sejtek keletkezésére és lebomlásának folyamatára, természetes apoptózis (sejthalál) vagy születés pillanataira. Élő rendszerek (növények, állatok és ember esetében) ugyanezek a törvényszerűségek mind mikro-, mind makro szinten érvényesek.

Ezen elméleti fizikai eredményeket, hogyan lehet számunkra is hasznos gyakorlattá fordítani?

VISSZA A TERMÉSZETBE!

A hegy tetején, az erdőben, a csobogó patak, békés tótükör, a hullámzó tenger érintetlen természeti környezet természetes forrása ezen részecskéknek, ezért érezzük magunkat felszabadultan a természetben. Mesterséges környezetben a tachyon  részecskék száma jelentősen csökken.

Talán nem is tudjuk pontosan, hogy miért is érezzük jobban magunkat egy ilyen környezetben tett látogatás alkalmával. Ha nem is tudjuk, ÉREZZÜK.

Amit szintén megfigyelhetünk természetes úton az az, hogy IDŐre van szükségünk, amíg áttudjuk venni ezeket a hatásokat. Az nem működik, hogy kocsival odarobogunk, teszünk egy gyors sétát és utána visszarohanunk a megszokott életünkbe. Kicsit le kell lassulnunk, át kell lényegüljünk, hagynunk szükséges ennek az energiáknak, hogy átitasson bennünket.

Szinte újra kalibrálhatjuk magunkat testileg, energetikailag, lelkileg.

A TESTÜNKET ÉRŐ HATÁSOK

Ebben a környezetben sejtjeink mentesülhetnek, a zajterheléstől (a városi élet morajlása a fehér zaj része), a fényterheléstől (gondoljunk csak arra, hogy a városi környezetben éjszaka sincs teljes sötétség, a neon, LED lámpák és monitorok által okozott kékfény terhelés) az elektroszmog terhelésen keresztül (mi lakásunkban nincs is Tv vagy Wifi, a szomszédnak garantáltan lesz, ami falon keresztül is hat ránk) a levegőben, vízben, felhalmozódott kemikáliákig. Ezek a hatások a sejtekre is rányomják bélyegüket, állandó fokozott alkalmazkodásra kényszerítik őket.

faktor.hu/faktor-a-kepernyo-el-tt-toltott-ido-hatassal-van-a-kisgyerekek-agyara

Egy gyermek GDV kamerás felvétele. Jól látszik az idegrendszer szakadozott elektromágneses mezeje.

​Sejtjeink nem csak molekulák rendezett halmaza, hanem egyúttal finoman hangolt elektromos és mágneses egységek is.

A sejthártya két oldala közt az egyenlőtlen ioneloszlás egy membránpotenciált hoz létre, amely a sejtaktivitás alatt időben folyamatosan ingadozik (gondoljunk csak a szívizomsejtek áramára, amit EKG-vel, az idegsejtek áramára, amit EEG-vel, a vázizmok áramára amit EMG-vel vizsgálunk.)

Ezek a sejtek viszonylag rövid ciklusokban változtatják a membránpotenciáljukat.pl egy szívizom sejt 72–szer percenként. Minden kisülés (akciós potenciál) után visszatér az” alapbeállításhoz” (nyugalmi potenciál). Minden élő sejtnek van elektromos és mágneses aktivitása, amely az egészséges sejtműködés alapvető feltétele.

Az elhangolódást egy hasonlattal szeretném megvilágítani: olyan ez, mintha bent ülnénk egy szobában ahol több tucat ember egyszerre beszélne, plusz több tucat rádióadás egyszerre  szólna, vajon melyik jelet volnánk képesek egyáltalán felfogni, beleértve a saját hangunkat is, és vajon hogyan lennénk képesek érdemben válaszolni is? Összehasonlítva egy csendes szobával, ahol még a suttogást is lehet hallani.

Egy koncentrált tachyon térben minden atomunk és molekulánk, amelyek az erős fény, hang és elektroszmog hatás miatt „elhangolódtak” visszakaphatják az eredeti „alap beállításaikat”.

Ezt köszönhetjük a természeti környezetnek. Az egyetlen kérdés, milyen állapotban van a test fizikai, energetikai rendszere és mennyire képes megtartani a természetes alapbeállításokat?!

A KRISTÁLYOK HASZNÁLATA

Az emberiséggel egyidős a természetben található kristályok alkalmazása, amelyek nemcsak szépségükkel ejtik rabul a lelkes szemlélőt, hanem természetes vágyat érzünk arra, hogy megérintsük őket, vagy a közelükben tartózkodhassunk.

Tachyonizált kristálygömb orgonitba ágyazva

A számítógépekben kristályokat használnak a chipekben; információ tárolására és leadására képesek nemcsak mesterséges körülmények, hanem természetes úton egyaránt. Mindennapi életünkben szintén jelen vannak a kristályok, akinek például piezoelektromos öngyújtója van, az minden rágyújtásnál használja, de ékszerekben, telefonokban, gépekben egyaránt chipek találhatóak Si-kristályokkal.

A természetes és mesterséges kristályok (pl.: üveg) megfelelő technológiával alkalmasak arra, hogy tachyon energiát tároljon, adjon, vegyen fel környezetéből. Részletekről érdeklődjön a megadott elérhetőségen.

MI A TACHYON KAMRA?

EGY OLYAN TISZTA TÉR AMELYBEN A TACHYON SŰRŰSÉG ELÉG MAGAS AHOZ, HOGY EGY ÉLŐ RENDSZERT HOZZÁSEGÍTSEN A SAJÁT „ALAPBEÁLLÍTÁSÁNAK” MEGTALÁLÁSÁHOZ, azaz a F.R.E.M.-nek (finoman rendező energia mezőnek) ÉRVÉNYESÜLÉSÉHEZ.

A kamrában szem által láthatatlan ám mégis élettani változásokon keresztül tetten érhető koncentrált láthatatlan fénymező jön létre. Egyéni érzékenységtől függően az emberi szervezet hullámokban jelentkező bizsergéssel, borzongással vagy légfuvallat szerű érzékeléssel reagál.

Egy ujj által kibocsájtott koronakisülések

Amennyiben egy személy meghatározott ideig tartózkodik ilyen térben, sejtjei, molekulái érzékelik a „zajmentes” környezetet és megkezdik az alapbeállítások visszaállítását, amit legelőször a test egyesített elektromágneses mezejében tudunk megfigyelni.

TERMÉSZETESEN MINDENKINÉL EGYÉNI LESZ A HATÁS, ANNAK FÜGGVÉNYÉBEN, HOGY KORÁBBAN MILYEN HATÁSOK ÉS MENNYI IDEIG ÉRTÉK A SZERVEZETET.

Az elért változásokat műszeresen mérhetőek, amelyet a Prof. Konstantin Korotkov féle Bio-well kamerája használatával tudunk megvalósítani és tudományosan nyomkövetni, amely alkalmas a finom változások azonnali mérésére.

Ezzel a munkával, és kutatással Magyarországon is csatlakozunk a nemzetközileg már működő, több százezres adatbázissal rendelkező Bio-Well Tudományoos kutatási programhoz. (iumab.club/gb/science/research.html).

A tachion – a szó a görög ταχύ (gyors) szóból származik – olyan elméleti részecske, amely mindig nagyobb sebességgel halad, mint a fény, a fénynél gyorsabb. A legtöbb fizikus elutasítja a létezését, mivel úgy vélik, a fénynél nagyobb sebességgel haladó részecske nem létezhet. Ám ha létezne, akkor megvalósulhatna a fénysebességnél gyorsabb jelátvitel. A fénynél gyorsabb részecske létezését először O. M. P. Bilaniuk, V. K. Deshpande és E. C. G. Sudarshan vetette fel 1962-ben, ők a részecskét metarészecskének nevezték.